A tág pina
Katát már évek óta ismertem. Nagyon jól megértettük egymást, ám hiába volt kölcsönös a szimpátia, valahogy még sem jártunk együtt. Egyszer felhívott és megkérdezte mit csinálok aznap délután, tudnánk-e találkozni. Nagyot sétáltunk a belvárosban, megnéztünk egy kiállítást, majd jót vacsoráztunk egy étteremben. Katának nem volt kedve hazamenni; így – mint annyiszor – nálam aludt. Külön […]